Egy édesanya keresett meg minket telefonon azzal, hogy közte és felnőtt lánya közötti rossz viszonyukon szeretne javítani. Elmondása szerint a lánya alig beszél vele, sőt szinte teljesen elzárkózik tőle.
Pár nap múlva kiderült, hogy a lány nem is hajlandó anyja kérésére mediáción részt venni, így csak az édesanya jött el hozzánk több alkalommal tanácsadásra.
Az édesanya a gyermekkoráról elmondta, hogy őt nem az anyja nevelte, hanem egyik nagynénje, mert anyjával nagyon rossz volt a viszonya. Ebből a helyzetből egy házasságba menekült, ami viszont tönkrement és a férje elhagyta őt 15 év után. Depressziós lett és nem foglalkozott saját magán kívül senkivel – így az akkor tinédzser korú lányával sem. Lánya iránti haragja azért alakult ki, mert nem volt hajlandó mellé állni a válásban és megszakítani a kapcsolatát az apjával.
Az is kiderült, hogy rendkívül kritikus volt a férjével és a lányával is. Lánya külsejét, életmódját, viselkedését rendszeresen ócsárolta, különösen azokat a jegyeket, amelyek édesapjáéhoz hasonlónak látott. Tette mindezt a legutóbbi időkig is, annak ellenére, hogy a lánya már felnőtt, jó állásban dolgozik, megházasodott és már egy gyermekük is született.
A beszélgetések során ráirányítottuk az édesanya figyelmét az ő és lánya gyermekkori helyzetében érzékelhető hasonlóságokra. Szerencsére hamarosan felismerte a párhuzamokat: mindkét családi környezetben hiányzott az anyai támogatás, a biztatás, a bizalmas viszony. Lánya ugyanúgy elfordult tőle, mint annak idején ő is a saját anyjától. Mintái sem voltak a jó anya-lánya kapcsolatra és sértettségében rendkívül kritikus lett az egész világgal szemben – így férjével és lányával szemben is.
Előbbivel kapcsolatát már nem tudja helyreállítani, de felismerése szerint lányával még sokat javíthat a kapcsolatukon, ha a kommunikációján változtat. Még jókor fordult hozzánk tanácsadásért, még volt annyi érzelmi töltet közöttük, hogy esélye volt a javításra.
Először is elkezdte elengedni a régi sérelmeit (pl., hogy nem állt mellé a lánya a válásában). Közben nagyon figyelt a kommunikációjában arra, hogy kritikát ne fogalmazzon meg sem lánya felé, sem volt férjéről. Más témákat vett elő a beszélgetéseikben, így nem rombolta tovább lánya önbizalmát és a kapcsolatuk sem sérült tovább. Ugyanakkor, ha szüksége van valamire, akkor egyértelmű, rövid kérésekben fogalmazta meg, hogy szeretne segítséget, támogatást kapni.
Négy héten át találkoztunk a beszélgetéseken az édesanyával, ennyi idő alatt végeztük el a változások előkészítését. Két hónappal később hívott újra minket: elmondta, hogy „olvad a jég”, gyakrabban tudnak beszélgetni, igaz még csak röviden. Sikerült azonban egy családi ünnepet is eközben úgy lebonyolítani, hogy az addig „szokásos” feszült viták már elmaradtak. Elmondása szerint lánya is észrevette a pozitív változásokat és már bátrabban mondja neki saját életük apróbb-nagyobb eseményeit.