Vekerdy Tamás írásaival a Nők Lapja hasábjain találkoztam először. A mamám fizetett elő az újságra, amit én is gyakran átlapoztam. Érdekelt is gyereknevelés, meg készültem is rá – azt hiszem ezek abból fakadtak, hogy jobban akartam csinálni, mint amit otthon kaptam.
Az írásait később tanárként és szülőként is haszonnal forgattam – ehhez nagyon fontos volt, hogy egyszerűen, érthetően és meleg barátsággal fogalmazott.
Az összegyűjtött cikkeit egy vaskos irattartóban „hoztam” a házasságunkba. Azt gondoltam – és nyilván így is van – hogy jobb apa leszek, ha ezeket elolvasom és a tanácsokat meggondolom és alkalmazom. Az eredményről persze a gyerekeimet kérdezzék majd…
Feleségemmel együtt folytattuk az írások összegyűjtését és ezek mellett később a könyveit is olvastuk. Gyerekeink tinédzserkora után a cikkgyűjteményt egy fiatalabb – szintén háromgyerekes – baráti házaspárnak ajándékoztuk. Remélem ők is továbbadják majd: végtelen értékek vannak benne az egyik legfontosabb dologhoz, a jó szülő-gyerek viszonyhoz.